*Este*
Ma estét Lou-nál töltöm, egy részt azért, mert anyu nincs otthon és Louis nem hagyhat egyedül.Ő mondta...
Nem mintha egy 21 éves ember nem lehetne egyedül egy házban.Csak ő félt engem.Bár mondjuk szerintem ez aranyos.
-Nem baj ha elmegyek zuhanyozni?- kérdeztem.
-Menj csak.- mosolygott rám, majd megcsókolt.
-Ne gyere be.- jelentettem ki tisztán és érthetően.Bólintott, mire felpattantam az ágyról és beszaladtam a fürdőbe.
Gyors lekaptam magamról a pólót és a nadrágot, amikor két kéz fogta át a derekam.
-Mit nem értettél abból, hogy "Ne gyere be"?- értetlenkedtem.
-Nem voltál teljesen érthető.- fordított maga felé, majd elvigyorodott.Elkaptam a tekintetem és lenéztem a földre.Éreztem ahogy elpirulok és teljesen vörös lesz az arcom.
-Jól áll a vörös.- vigyorodott el, majd megcsókolt.
-Lou.- toltam el.- Kérlek menj ki.- néztem a szemébe.
-Naaa...légyszi.Had maradjak.- kérlelt.
-Nem akarom, hogy meztelenül láss.
-Miért?- értetlenkedett.
-Mert...mert...mert szégyellős vagyok.- suttogtam.
-Előttem nincs mit szégyellned - mosolygott biztatóan.Egyik kezét felcsúsztatta a melltartóm kapcsához, majd egy apró mozdulattal kikapcsolta.
-Lou.- suttogtam, mikor leesett a földre a textil anyag.
-Emm?- nézett a szemembe.Lassan odahajolt a fülemhez.- Szerinted miért akartam, hogy ma itt töltsd az éjszakát?- kérdezte.Ebbe belegongolva kicsit elpirosodtam.- Szeretlek.- puszilta meg az arcom.
-Én is téged.- toltam kicsit arébb, hogy a szemébe nézhessek.
-De ha, persze nem akarod, akkor nem.Nem kényszerítlek.- rázta a fejét, majd kicsit lejjebb tévedt a tekintete az arcomról.
-Ez nem fair!- fordultam el.
-Miért?- értetlenkedett, majd mögém állt.
-Te még teljesen fel vagy öltözve.- néztem át a vállam fölött.
-Segítesz rajtam?- mosolygott.Megfordultam és bólintottam, majd hirtelen felkapott és kivitt a fürdőből.
Egy halk sikítást engedtem el amikor szószerint ledobott az ágyra.
-Ne már!- nevettem fel, majd magam fölé húztam és megcsókoltam.
-Biztos akarod?- érdeklődött, kicsit félénken.
-Ez válasz a kérdésedre?- akasztottam az ujjam a farmernadrágja szélébe.Lassan az ővéhez csúsztattam a kezem, majd levettem róla.
-Profi vagy.- nevetett fel, majd megcsókolt.Egy pillanatra eltávolodott addig amíg levette magáról a pólóját, majd az a szoba másik végében landolt.
Cselekedete után nem a számat hanem a nyakamat kezdte el csókolni.
Hirtelen felültem, minek hála értetlenül nézett rám.
Elmosolyodtam, majd magam alá fordítottam Lou-t.
-Ne, had kezdjek én.- nyávogott.
-Fogd be.- csókoltam meg.
-Ilyet nem játszunk!- tolt el.
Mindketten nevetni kezdtünk.Lou felült, amivel én is.Csak mosolygott rám.
-Mi az?- értetlenkedtem.
-Gyönyörű vagy.- adott választ, majd a nyakamat hintette be apró csókokkal.
Egyik kezét a derekamra lette, majd óvatosan visszafektetett az ágyra.Amint a hátam a paplant érte, ajkai lejjebb haladtak amíg meg nem találták a felsőtestem lényegét.Finoman kezei közé vette melleim, amik hihetetlen módon szinte passzoltak méretben.
Halkan felsóhajtottam mikor megszorította őket.Fejét kezei közé nyomta, majd csókolgatni kezdte egyik mellem, amíg a másikat kezével simogatta.
Szívogatott, gyengén harapdált, amíg egyre hangosabb nyögéseket hallattam.
Abbahagyta, majd felnézett rám.Kérdően pillantott vágyakkal teli, eredetileg világoskék szemei akik most lesötétültek.
Aprón bólintottam, mire megcsókolt.Egyik kezét lecsúsztatta a derekamon egészen a fehérneműmig.Beleakasztotta újjait a szélébe, majd egy pillanat alatt lehúzta rólam.
Halkan belenyögtem csókunkba, mikor megérintett.Kajánul elvigyorodott, majd fejét lábam közé vezette.
-Ne.- húztam vissza magamhoz.
-Baj van?- ijedt tekintettel nézett rám.Megráztam a fejem, hogy megnyugtassam, majd átfordítottam a hátára és ráültem a derekára.
Egy csókot nyomta ajkaira, majd a nyakára és végig a hasán.
-Ne, Emm.Nem kell.- húzott vissza magához.
-De én akarom.- csókoltam meg.
Egy határozott mozdulattal lekaptam róla az alsónadrágját.Teljes hossza tárult elém.
-Emm.- ült fel.- Ne.- rázta a fejét.
-Miért?- értetlenkedtem.Megcsókolt, majd a fülem mögötti részre nyomott egy puszit.
-Felesleges.- mosolygott rám.- Alul vagy felül?- kérdezte kaján vigyorral az arcán.
-Felül.- válaszoltam, majd visszadöntöttem a hátára.
-Kár, mert alul leszel.- fordított maga alá.
-Ne már...- nyafogtam, majd megcsókolt.
-Készen állsz?- kérdezte.
-Ahogy látom te már igen.- vigyorodtam el.
-Ne viccelődj!Még a végén megbánod.- szólt rám.
-Igen?!
Bólintott elmosolyodva, olyan Louis féle mosollyal.
-Szóval...- szólalt volna meg, de félbe szakítottam egy csókkal.Átkaroltam a nyakát, amikor hirtelen belém hatolt.Mindketten felnyögtünk.
-Te jó ég.- szólaltam meg eltávolodva.
-Fáj?- érdeklődött, majd megpuszilta az arcom.
-Csak egy kicsit.De nyugi mindjárt elmúlik.
Végig csókolta az arcom minden egyes négyzetcentijét kivéve a számat.Mélyen a szemembe nézett, majd megcsókolt.Közben lassan elkezdett mozogni.
Kezeit a fejem két oldalára tette, majd fejét a nyakamba fúrta és csókolgatta.
Egyszerre a nyakam kényesztetésével nekem túl sok volt.Nem bírtam visszafogni előtörő nyögéseimet.
Akaratlanul is Lou hátát markolásztam, bár nem akartam megsérteni, de még is belemélyesztettem a körmeimet.
Egy mélyet lökött belém, amitől végig húzta a kezem a hátán.Felnyögött cselekedetemre, majd egy apró csókot nyomott az arcomra.
Egyre mélyebbeket lökött, egyre mélyebbek voltak a nyögései.Kicsit hihetetlennek tartottam, hogy már most ilyen közel van.
Egyik kezét felemelte és megmarkolta a mellem.Kéjesen nyögtem fel, mire elkezdte szívogatni a nyakam egy ponton.
Biztos voltam benne, hogy ennek nyoma marad holnap.De hát mire való a sál?Főleg novemberben?
Egy idő után éreztem, hogy szorítani kezd az alhasam.
-Lou...- nyögtem fel.
-Várj meg, kérlek.- gyorsított, de nem nagyon.Inkább erősebbeket lökött.
Egy ideig még bírtam, majd Lou belém élvezett, aminek hatására én is elmentem.
Lihegve feküdt le mellém.
-Biztos akarsz még zuhanyozni?- kérdezte nevetve.
Ránéztem, majd a hasamra fordulta felkönyököltem mellette és megcsókoltam.
-Jössz te is?- érdeklődtem.
-Egy picit pihenjünk.- döntötte hátra a fejét.- Elfáradtam.
-Rendben.- nevettem fel, majd átfeküdtem a hátamra.
*Reggel*
Sikeresen előbb keltem fel, mint Lou, ezért gondoltam meglepem és csinálok neki reggelit.
Halkan léptem be a szobába ahol meglepetten láttam, hogy Lou felöltözve kifeküdt az ágyon.
-Jó reggelt.- mosolygott rám kómásan.
-Neked is.- mosolyogtam vissza, majd letettem a tálat az éjjeli szekrényre.
-Enyém?- kérdezte.
-Tiéd.- nevettem fel, majd leültem az ágyra.
-Köszönöm.- csókolt meg.
-Nincs mit.- mondtam, majd nyújtózkodni kezdtem.
-Jól aludtál?- kezdett el falatozni.
-Aha.- bólintottam mosolyogva.- Kényelmes az ágyad.- nevettem fel.- Te?
-Csodásan.
-Akkor jó.- dőltem hátra amivel ráfeküdtem a lábára.
Szépen komótosan megette a reggelijét, majd mikor végzett, felhúzott magára.
-Finom volt.- mosolygott rám olyan kisgyerekesen.
-Örülök.- csókoltam meg.Kezeit a derekamra tette, majd hirtelen felült velem együtt.

32.rész - Egy kis cselszövés jó értelemben /part 1/ *Kate szemszöge*

A tegnapi lovalás után átjött hozzám Harry és nálam aludt. Az éjszaka nagyon jó volt, mielőtt még bárki is félreértené, nem kell félre érteni.
-Jó reggelt!-köszöntött egy ismerős hang amit talán száz közül is felismernék.
-Neked is!-ültem fel az ágyamba kicsit komás tekintettel amin csak Harry egy kicsikét elmosolyodott.
-Csináltam neked reggelit! Amúgy anyukád üzente, hogy valami Amy mondta, hogy menjél majd ma 1 órára lovagolni mert, az edző beszélni szeretne veled.-mondta végig szóról szóra amit anyu mondott. Harry amúgy nagyon figyel anyura mindig hoz neki virágot meg minden, nagyon csak beakar vágódni nála.
-Oké köszi, hogy szóltál!-mosolyodtam el.-Tudod, hogy nagyon-nagyon szeretlek!-öleltem át Harry nyakát és egy puszit nyomtam az arcára.
-Mit csináljunk?-kacsintott kacéran.
-Harry te kis huncut!-mondtam neki nevetve.-Mire gondolsz?-kérdeztem ironikusan. De, mondjuk gondoltam mire gondol.-Ma nem lehet.-jelentettem ki.
-És miért nem???-nézett rám kiskutya tekintettel! Egy pillanatra elgondolkodott.-Ja, hogy női problémák.-forgatta a szemeit.-Értem.
-Na most gondolkozzunk olyan programban amit nem az ágyban kell csinálni!-adtam neki egy komoly tanácsot mire megszólalt!
-Mi lenne ha elmennék a többiekhez, amúgy is Emma meg Louis is majd délután indulnak mert, Emma gitár órát vesz Nialltől
-Oké akkor megvan a program!-csókoltam meg Harryt, ő ezt egy mosollyal viszonozta.
-Elmegyek átöltözök de, előbb reggelizem majd elmegyek lovagolni!-jelentettem ki határozottam kősziklára vésett biztos napirendemet.
Odamentem a szekrényemhez és kutakodni kezdtem majd egy kupacnyi lovas szerkóval lépdeltem be a fürdőbe.
-Egy pillanat és jövök.-erre a kijelentésre már láttam, hogy mit fog kérdezni láttam a szemében.-És nem jöhetsz be!-nevettem fel.Mire ő csak egy szerény pillantással rám nézett.
Bementem a tükör előtt nézegettem magam egy percig hát látszik, hogy egoista vagyok de, nem fáj!
Átöltöztem és megigazgattam a rakoncátlan tincseimet amik mindig más utakat jártak mint amit én szerettem volna. Na mindegy valahogy csak eligazítottam. Mikor már nagyjából minden összhangban volt, kimentem az ebédlőbe ahol már Harry az egyik széken ülve engem bámult.
-Jól nézek ki?-hajtottam le fejemet szerényen.
-Persze te mindig nagyon szép vagy meg nem a ruha teszi az embert te anélkül is jól néznél ki…-nevettem el magam pikáns megjegyzésén!
-Mit csináltál reggelire?-kérdeztem.
-Tudod, csináltam egy kis palacsintát már amennyire sikerült meg elugrottam boltba amíg aludtál és hoztam fagyit meg csináltam pirítóst.
-Ez nagyon jó!-ültem Harry ölébe aki átölelte két kezével derekamat.
Egyszer csak megszólalt Harry telefonja, ezek után pár perc beszélgetés követett mire a végen már Hazza arcán akkora vigyor volt hogy, az le nem lehetett írni és én meg olyan kíváncsi voltam, hogy kivel és mit beszélt hogy majdnem kikaptam a kezéből a telefont.De, türtőztettem magam.
-Mi volt, és ki volt?-bombáztam le kérdéseimmel amint letette a telefont.
-Vészhelyzet!-nevetett.
-De, mégis milyen vészhelyzet!-néztem rá értelmetlenül.
-Tudod Niall éppen az ebédlő asztalnál gubbaszt és nem tudja melyik szendvicset egye meg a csirkéset vagy a salátásat …..-nevetett az én Harrym ahogy még soha nem hallottam.
-Hát, ez kész!-kezdtem bele a nevetésbe én is és már Harryvel szinkronban nyomtuk.-Menjél és segítsd, ezen a dilemmán.
-Oké!De, akkor majd délután gyere el hozzánk! Ott találkozunk.-felállt és egy puszit nyomott az arcomra és elindult az ajtó felé. Ebben a pillanatban meg tudtam volna ölni Niallt, hogy ellopja tőlem Harryt, de végül is nem tudtam rá haragudni.
Mikor kivégeztem a reggelimet amit maga Harry csinált nekem, bezártam a lakást és kimentem a lovakhoz az istállóba az odafelé úton, azon gondolkodtam, hogy össze kellene hozni Amyt és Niallt. Amúgy is olyan kis cukik lennének és szerintem Niallnek is tetszene Amy, vagyis biztos vagyok benne.
Amikor kiértem az istállóhoz ott találtam egy lányt aki az én lovamon lovagolt.
-Még is ki ez?-mentem oda az edzőmhöz aki pár méterre állt tőlem.
-Ő itt Bree. Most kezdett el lovagolni egy két hete és nagyon fel szeretett volna ülni Moonlightra, és megengedtem neki. Bocsi, hogy nem szóltam neked mielőtt engedélyt adtam volna rá. Amúgy meg hoztak egy új lovat nézd meg ott van az az istállóban.
-Oké!-fordultam meg és indultam el a boxok felé ahol egy gyönyörű szürke lovat láttam.-Mi a neved?- fordultam oda hozzá mintha választ vártam volna. A táblájára az volt ráírva, hogy Sweet.
Egy pillanatra elgondolkodtam aztán odamentem hozzá és közelebbről is szemügyre vettem nagyon kecses volt minden mozdulata látszott rajta, hogy versenyeken is szerepelt. Kicsit megpucolgattam majd kihoztam egy nyerget a szertárból és felnyergeltem az én szépségemet. Egy pár pillanat és már teljes felszereltségben pompázott előttem, csak ámultam ilyen szép lovat még nem nagyon láttam. Felpattantam a hátára és lépésben elindultunk kifelé a pályára. Kiértem majd ügettem pár kört mindenki engem nézett. Pár kör után jött az első akadály amit nagyon simán végig csináltunk, meg a következőket is.Másfél óra múltán azonban már éreztem, hogy Sweet is kifáradt meg én is kicsit így visszavittem a boxába lecsutakoltam meg elrakodtam a cuccait. Miközben pakoltam találtam egy borítékot a szekrényemben ( az istálló minden tagjának van egy külön kis szekrénye).
Mikor elkezdtem kibontani egy ismerős hang szólalt meg mögöttem.
-Szia!-mondta Amy.
-Szia!Te raktad ezt ide?-néztem rá értetlenkedve.
-Nem én voltam de, reggel az edző azt mondta. Hogy Kate nagyon fog neki örülni, vagyis ezt mondta valakinek reggel, de ezt nem tőlem tudod.-mosolyodott el.
-Akkor mindjárt meglátjuk ki az.-megfogtam és szét szedtem a levelet és ez állt benne.
„Kedves Kate!
Nem tudtam kivárni a szülinapodat, ezért a srácokkal együtt ezt az ajándékot adjuk.Sweet, egy szép ló mondjuk, én nem annyira szeretem a lovakat és nem értek hozzájuk, de remélem jót választottunk.Előre is, igaz egy héttel, de boldog szülinapot!
Szeretettel : Harry és a fiúk.”
Abban a pillanatban amikor végeztem az olvasással azon nyomban elbőgtem magam ennyire szép ajándékot még soha nem kaptam senkitől, de komolyan nagyon örültem neki most már nem egy, hanem két lovam van és mind a kettőt imádom.